A Kotori öböl

Montenegro leggyönyörűbb öble a Kotori-öböl.
Az Adriai tenger délkeleti részén fekszik és délkeleten a Lovcen (1749m) mészkőhegye, északnyugatról az Orjen (1895m), a Radostak (1446m) és a Dobrostica (1570m) lejtői veszik körül.
A Kotori-öbölben a nyár meleg és száraz, a tél enyhe és csapadékos. Az átlagos évi középhőmérséklet 15,2°C felett van (a januári középhőmérséklet  7°C, a júliusi kb. 23°C).
Évente 213 nap szélmentes, a fürdőszezon évi 144 napon át tart. Az éghajlat kedvez a dús növényzet kialakulásának. Mivel az Adriai-tengerben helyezkedik el és karszthegység öleli körül, a Kotori öböl éghajlata mediterrán. Az öböl kínálta lehetőségekre nemcsak az éghajlat, de a tenger közelsége is nagy befolyással bír.
A Kotori-öböl egyedülálló különlegességei  a tengerszint és a hatalmas hegyek csúcsai közötti kontraszt, valamint a kőházak és a hajóparancsnokok palotái, amelyek végigkísérik az öböl partvidékét.

A Kotori-öböl a világ legdélebbre fekvő fjordja. 4 öbölből áll: a Kotor, a Risan, a Tivat és a Herceg Novi öböl. Teljes felszíne: 83,7 km2, 2,4x106 km2 a területe, a legnagyobb vízmélység 60 m, az átlagos vízmélység pedig 27,3 m.  A tengerpart hossza 105,7 km.

A legtöbb parti városban különböző pálmafafélék találhatók. A hegyoldalakat ciprusok, fenyőfélék, tölgyesek és parti erdők borítják. A gránátalma, füge, narancs, mandarin, szőlő és olíva egyaránt megterem vadon, de az ott élők is termesztik. A családi házak előtti kertekben mediterrán növényzet nő. A pálmaféléken kívül különböző kaktuszfajok, leanderek és más mediterrán típusú növényfajok élnek a vidéken.

A környezetvédelemmel és városvédelemmel foglalkozó szakértők egyetértenek abban, hogy a Kotori-öböl területe mind geo-morfológiai, mind növényföldrajzi szempontból igen gazdag és értékes.